Tanévünk elején az Úristent hívtuk segítségül, a tegnapi tanévzáró istentiszteletünkön énekelve, imádkozva azért gyűltünk össze a templomban, hogy hálát adjunk neki, megemlékezzünk jóságáról és arra is gondoljunk, hogy felénk fordul minden nap, a nyári szünetben is, hiszen Ő alkotott minket, az övéi vagyunk, ahogy a zsoltáros mondja.
Megköszöntük, hogy ebben a tanévben is okosodhattunk, jobban megismerhettük a világot és testben-lélekben gazdagodhattunk. Megköszöntük a tanév megannyi programját és azokat az ajándékokat, képességeket, amelyeket nekünk adott.
„Velünk voltál az elmúlt tanévben, éreztük szeretetedet, iránymutatásodat. Sajnos követtünk el rosszat is. Szeretetlenül szóltunk egymáshoz, megbántottuk a másikat, volt, hogy kezet emeltünk társunkra, nem mondtunk igazat, dühből követtünk el szamárságokat. Eléd visszük, kérünk, bocsásd meg mindezeket. Köszönjük, hogy közösségedbe hívsz minket. Köszönjük, hogy az örök életre szóló hívásod hozzánk is elér. Köszönjük, hogy országod örökösévé tettél minket.” – imádkozta Matus Kára Krisztina iskolalelkészünk.
