Hunyadi János
(kb.1407-1456.augusztus 11.)
Hunyadi János : főúr, hadvezér, Magyarország kormányzója. Apja a magyar nemességet szerzett Vajk, Zsigmond király vitéze. Felesége Szilágyi Erzsébet, Szilágyi László magyar nemesnek a lánya. Gyermekei : László és Mátyás. Öccse, ifjú Hunyadi János : hadvezér, bátyjával együtt szörényi bán, aki valószínűleg a török elleni harcban esett el 1441-ben.
Ifjúkora, tanulóévei:
Feltehetően Ozorai Pipo hadvezér környezetében apród 1420 körül, majd Lazarevics szerb fejedelem udvarába kerül. 1427-1430 között Csáki György és Újlaki István familiárisa (főúr mellett katonai szolgálatban álló nemes ifjú). Ezután Zsigmond király udvarában szolgál, akinek kíséretében eljut Itáliába. Ott két évre a milánói herceg zsoldjába szegődik.
A fiatal lovag
1434 októberében a királlyal Magyarországra jön. A szörényi végeken Tallóci Frank mellett harcol. 1437 őszén 50 lándzsással újra a király zsoldjába áll.
A főúr és hadvezér
1433-46 : Szörényi bán. 1441 : I. Ulászló király oldalán leveri Erzsébet özvegykirályné híveit. Jutalmul a király Újlaki Miklóssal együtt erdélyi vajdává, székelyispánná, nándorfehérvári kapitánnyá és temesi ispánná teszi. A déli végvárrendszer védelmére megkapják a királyi sójövedelem kezelését.
Sorozatos sikerek a török ellen : Gyulafehérvárnál legyőzi Mezid béget ( 1442. márius 22. ) , Jalomicánál a ruméliai beglerbéget ( 1442. szeptember ) , a hosszú hadjárat során több kisebb török sereget ( 1443/44 tele ).
1444 : A király nevében esküt tesz a török - magyar váradi békére. Ennek értelmében megkapja Brankovics György szerb despota (fejedelem) magyarországi uradalmait ( Debrecen, Böszörmény, Szatmárnémeti, Nagybánya, Munkács, Beregszász ).
Julián Cesarini bíboros feloldozza az eskü alól, hogy vállalja a török elleni hadjárat vezetését . Hunyadi elfoglalja az Oszmán Birodalom területén Vidint, Nikápolyt, de a várnai csatában vereséget szenved. Ulászló király elesik ( 1444. november 10. ). 1445: Az ország hét főkapitányának egyikévé választják Hunyadi Jánost.
A kormányzó
1446 júniusától 1452. december 31-éig a kiskorú V. László király helyett az ország kormányzója. Háborút visel III. Frigyes német király ellen.
Harc, békekötés a Cilleiekkel.
Hadjáratok a Felvidékre Giskra ellen. Újabb hadjárat a török ellen. Rigómezei csata - vereség (1448). Hazatérőben Brankovics György fogságába kerül. Kiszabadulva hadjáratot indít ellene, végül békét köt vele.
Nándorfehérvár
Hunyadi János az ország főkapitánya, a királyi jövedelmek kezelője, besztercei gróf ( 1453 ). Újabb török fenyegetés. Krusevácnál megveri Feriz bég seregét, majd Nándorfehérvár felmentésére siet.
A szultán 1456. július 3-án kezdte meg az ostromot 60-67 ezer fős seregével. A várvédők : Szilágyi Mihály 5 ezer magyar, szerb, cseh katonájával. Hunyadi felmentő serege - 12 ezer reguláris katona és a Kapisztrán János toborozta kb.30 ezer keresztes bottal, kaszával - július közepén érkezett a vár alá, s áttört a török hajóláncon.
A döntő roham 1456. július 21 - 22-én zajlott. Dugovics Titusz vette észre a janicsárt, aki a vár fokára akarta kitűzni a törökök zöld zászlaját. A test-test elleni küzdelem eredménytelensége láttán ellenfelét magával rántotta a mélybe. A keresztesek rohamozása elcsalta a török ágyúk fedezetét, Hunyadi pedig ezt kihasználva elfoglalta az ágyúállásokat. A törököt hátulról lövette. A csata eldőlt. A szultán megsebesült, és meg sem állt Szófiáig. Ekkora győzelmet magyar sereg sem azelőtt, sem azután nem aratott.
A déli harangszó
A köztudatban úgy él, hogy a pápa a diadal örömére rendelte el. A valóságban III. Calixtus pápa l456. június 29-én a küszöbön álló török-magyar összecsapás hírére rendelte el, hogy a kereszténység területén minden országban a reggeli és esti harangszón kívül délben is kongassák meg háromszor a harangokat, felszólítva a hívőket, hogy imádkozzanak a keresztények győzelméért. Mire az erről szóló bullát ( fém függőpecséttel megerősített ünnepélyes oklevél ) kihirdették, megérkezett Rómába a július 22-i győzelem híre. A déli harangszó ez időtől általános lett Európában.
Hunyadi János halála
A nándorfehérvári győzelem után a magyar táborban kitört a pestis. A járvány a vezért is elragadta. Hunyadi János súlyos betegen Zimonyba vitette magát. Ott halt meg 1456. augusztus 11-én. A gyulafehérvári székesegyházban temették el öccse mellé.Hunyadi János középtermetű, vastag nyakú, fényes, gesztenyeszín hajú, nagy szemű, komoly tekintetű, piros arcú férfi volt.Ízig-vérig katonaember. Vasakarattal és szorgalommal készült hivatására. Erkölcsei a legnemesebbek voltak, minden durvaságtól mentes volt, az igazság feltétlen híve. Szivélyes, bőkezű, nagylelkű volt, barátaihoz hű, bölcs tanácsokat adott. Gyorsan s ötletesen döntött, de sohasem elhamarkodottan. Ellenségei számára kiszámíthatatlanok voltak lépései. Nagyra tört, s törekvései megegyeztek a haza érdekeivel.
Janus Pannonius:
Hunyadi Jánosnak, Mátyás király atyjának sírfelirata
(Epitaphium Joannis Hunyadi, Matthiae regis patris)
Pannoniánk védője, török hadak ostora, János,
Itt nyugszik, ha a föld rejti el őt csakugyan;
Ám, hogy Belgrádnál letiporta, legyőzte az ellent,
Síron is áttört ő, élve, a csillagokig.
Büszke babért,diadalt a vezérek már sokan értek
Nagy Capitoliumon; égbe csak ő maga szállt.
