Mély fájdalommal, de keresztény reménységgel a szívünkben tudatjuk, hogy Rajnai Károly igazgató úr életének útja a látható világból az örökkévalóság felé fordult.
Ha egy iskola története valóban élő közösséggé válik, akkor abban mindig ott rejlik egy-egy olyan ember sorsa is, aki évtizedeken át szíve szerint vezette azt – hittel, következetességgel és az emberség legmélyebb formájával. Rajnai Károly igazgató úr élete, munkássága és személyisége iskolánk, a Hunyadi János Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola történetének meghatározó, emblematikus alakja.
Rajnai Károly 1956 márciusában született Sopronban. Városunkban nőtt fel, tanulmányait is itt kezdte: a Rozália úti általános iskolában, majd a Kempelen Farkas Gépipari Szakközépiskolában érettségizett. Sorsát már ekkor a tanítás felé formálta az Úr keze: a Pécsi Tanárképző Főiskolán matematika–pedagógia szakon szerzett diplomát, és tanítói hivatását 1976-ban Újkéren kezdte meg, mint matematika-, fizika- és kémiatanár.
A nyolcvanas évek végén tért vissza Sopronba, ahol a Pataki Ferenc Általános Iskolában – majd a Szent István Katolikus Iskolában – nemcsak tanított, hanem igazgatóhelyettesként is dolgozott, bizonyítva vezetői rátermettségét.
1995-ben vette át a Hunyadi iskola vezetését, amely akkor még önkormányzati fenntartású intézmény volt. Egy évvel később, 1996-ban az iskola evangélikus fenntartásba került, s ettől kezdve Rajnai Károly igazgató úr nemcsak egy iskolát irányított, hanem egy hitben élő közösség szellemi és erkölcsi vezetőjévé is vált. Azt vallotta: „A gyerekek állnak pedagógiám középpontjában. Szeretni kell őket, de szeretethez fegyelem is kell. Egyszerre kell határozottnak és emberinek lenni.”
Az igazgató urat kezdettől fogva az a mély meggyőződés vezette, hogy a nevelés csak akkor lehet hiteles, ha a gyermek értelme, lelke és személyisége egyaránt megszólítva fejlődhet. Ezt a szemléletet nemcsak hirdette, hanem mindennapi jelenlétével hitelesítette is.
2006-ban az intézmény óvodával bővült, majd a művészeti nevelés is hangsúlyosabb szerepet kapott. Az iskola komplexuma így vált valóban teljessé: ahol az első lépések még játékos felfedezéssel telnek, ott az értékek is mély gyökereket vernek.
A Hunyadi János Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola az ő vezetése alatt nemcsak oktatási minőségében, hanem közösségi-lelki erejében is kivételes hellyé vált Sopronban. A tanévnyitók ünnepélyes és mégis életörömmel teli légköre, a folyosók reggeli nyüzsgése, az osztálytermek élő közösségi dinamikája mind-mind egy olyan iskolát tükröztek, ahol valóban „jelen van a nevelő”, és a gyermek személyiségét tisztelet övezi.
Igazgató úr hitét nemcsak magánemberként élte meg, hanem a pedagógiai munkájába is szervesen beépítette. 1996-tól presbiterként szolgált a Soproni Evangélikus Egyházközségben, tagja volt az országos evangélikus nevelési–oktatási bizottságnak, és zsinati póttagként is tevékenykedett.
Munkásságát több rangos díj is elismerte: 2005-ben Péterfy Sándor-díjat, 2018-ban Apáczai Csere János-díjat kapott, 2021-ben pedig Sopron Város „Sopronért Emlékéremmel” tüntette ki. Ám munkája igazi visszaigazolását abban találta, amikor egy-egy régi tanítványa visszatért, és megköszönte, hogy valamikor a múltban – talán csak egy bátorító félmondattal – elindította őt az életében.
Vezetőként nem a távolságtartás, hanem a jelenlét jellemezte. Meggyőződése volt, hogy a nevelés nem csupán tanítás, hanem folyamatos, szeretetteljes figyelem. Olyan közösséget épített, ahol a tanárok együtt gondolkodtak, ahol a szülők partnerként voltak jelen, ahol a diákokat nemcsak elvárások, hanem elismerések is kísérték.
Pályája során mindvégig mellette állt felesége, aki biztos háttérként, csendes, de szilárd támaszként pályatársként is segítette őt abban, hogy az iskolai közösségért végzett szolgálatát hűségesen beteljesíthesse.
2020-ban, 44 évnyi pedagóguspálya után vonult nyugdíjba. Távozása nemcsak egy szakmai korszak lezárása volt, hanem egy olyan vezető búcsúja, akinek szellemisége tovább él az iskola mindennapjaiban. Az épület falai, a közösség szokásai, a közös éneklések és programok ma is őrzik jelenlétét.
Ő maga így fogalmazott: „Amikor elmegyek, tudom, hogy hiányozni fog. A gyerekek, a hétfő reggelek, a zsibongás, a mosolyok. De tudom azt is: mindez nem ér véget. Csak tovább él másokban.”
Rajnai Károly neve összeforrt a Hunyadi János Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevével. Az intézmény jelenlegi szellemiségében ott él vezetése hatása, pedagógiai öröksége és emberi példája. Kollégái, tanítványai, barátai és tisztelői hálával és szeretettel őrzik emlékét.
