Ma reggeli istentiszteletünkön örömmel ünnepeltük Jézus mennybemenetelét. Ezt a csodálatos eseményt gyakran szavakkal próbáljuk megérteni és megfejteni. Hiszen, hogyan is hihetnénk valamiben, amit nem láttunk? Mi, akik nem élhettünk közvetlenül kétezer évvel ezelőtt, az Isten szavában találjuk meg a vezérfonalat. Megannyi kérdés merül fel: Vajon megtörtént mindez? Lehet, hogy Jézus testét ellopták, vagy esetleg csak egy elmélet a történelemben? Mégis, itt vagyunk, ünnepelve ezt a napot, Jézus mennybemenetelét!
Jézus itt járt közöttünk azért, hogy megajándékozzon minket az örök élet ígéretével. Ő a halál és a sötétség legyőzője. Sokan követték Őt, tanítványai három éven át vele voltak, mégsem értették teljesen az eseményeket. Szükség volt az angyalokra, akik az égre emelt tekintettel álló embereket kérdezték: "Mit álltok itt? Jézus, aki tőletek az égbe vétetett, úgy jön el ismét, ahogyan láttátok, hogy a mennybe ment."
Jézus utolsó üzenete ez volt: "Menjetek el és hirdessétek az evangéliumot minden népnek!" Mit szeretne tehát Jézus ma tőlünk? Arra vágyik, hogy a hitet szívünk mélyére helyezze. Hogy hittel és bizalommal tekintsünk rá, mint az életünk alapjára. Hiszen az Ő ígérete szerint mindig velünk lesz, a világ végezetéig.
Az istentisztelet végén így imádkoztunk: Mennyei Atyánk! Tudjuk, hogy Jézus mennybemenetele nem jelentette a munkád befejezését. Kérünk, add, hogy a Te Szentlelked formáljon minket, alakítson bennünket, szívünket és közösségünket, hogy úgy élhessünk, ahogy Te tanítottál minket. Ámen.